Pulzus kontroll

Pulzus kontroll

Arra, hogy milyen fokon terheli az ember a szervezetét, többek között az egyre szaporább légzésből, a fokozott izzadásból és a kipiruló, esetleg elfehéredő arcszínből következtethet. Ám ezek a jelek mind szubjektívek és az intenzitás mértékét meglehetősen nehéz általuk pontosan meghatározni.

Az intenzitás az inger erősségének a mutatója. Az intenzitás megnyilvánulhat az izomerő-kifejtésnél a felemelt súly nagyságában (kg/N), a mozdulat/mozgás sebességében (m/sec), vagy a gyorsulásban (m/sec2), a tevékenység időtartamában (t), vagy éppen az időegység alatt elvégzett/megismételt végrehajtás számában (db). Az intenzitás objektív módon is ellenőrizhető, pl.:

  • tejsavszint méréssel
  • spiroergonometriás vizsgálattal

Ezek a mérések nagyon pontos eredményt szolgáltatnak, viszont műszereket és plusz személyzetet igényelnek. Az intenzitás meghatározásának legegyszerűbb objektív módja a szívfrekvencia folyamatos ellenőrzése. Ehhez nyújtanak segítséget a pulzusmérő órák, melyek a hozzájuk tartozó mellkasi jeladó segítségével EKG-pontossággal mérik a szívfrekvenciát.

Az emberi szív úgy működik, mint az autó motorja: amikor az autó mozgásba lendül és egyre gyorsabban halad, a motor egyre magasabb fordulatszámon kezd dolgozni – így a fokozódó terhelés hatására a szív is egyre gyakrabban húzódik össze, hogy a működő izmok oxigénigényét kielégítse. Ebből kifolyólag az egészséges szervezet esetében a pulzusszám értékek változása , illetve azok nyomon követése nagyon pontos visszajelzést ad a terhelés intenzitásáról.

Miért használjunk pulzusmérőt?

  1. A pulzusmérő pontos értéket ad edzésünk intenzitásáról.
  2. Személyre szólóvá alakítható az edzésterv.
  3. Mindenki a megfelelő tempóban edzhet.
  4. A fejlődés mérhető és kimutatható.
  5. A bizonyított fejlődés tovább ösztönöz mindenkit.
  6. Megismerteti velünk az objektív megfigyelést: vajon jól csinálom-e, fejlődünk-e?

A pulzusmérő óra minden pillanatban jelzi, hogy mennyi a pulzusunk és így figyelni tudjuk, hogy aerob zónában vagyunk-e. Az aerob zóna mindenkinél más. Tehát mindenkinél egyénre szabottan szükséges meghatározni, hogy hol van a határérték, a célpulzus, amit nem szabad átlépni, ha mi kardio edzést végzünk keringési állóképesség növelése és testsúlycsökkentés céljából. Amennyiben átlépjük a célpulzust kardio edzés során, akkor más energianyerési folyamatok indulnak be.

  • Nyugalmi pulzus: A nyugalmi pulzus átlagos értéke 60-72 között van.
  • Terheléses pulzus/célpulzus: igen változó lehet a nyugalmi pulzus és a maximális pulzus között. Különböző terheléses pulzusok különböző élettani hatást váltanak ki.
  • Maximális pulzus: a szervezet maximális fizikai terhelésénél mérhető pulzusszám, amely jó közelítéssel becsülhető a 220-életkor formulával. (Ez alapján egy 20 éves maximális pulzusa 220-20, azaz 200.) A maximális pulzus elérése igen magas fizikai terheléssel jár.

Egy kezdőnél a célpulzus kiszámolásakor figyelembe kell venni az életkort, a nyugalmi pulzust és az edzésintenzitást. Amint egyre fittebbé válik, úgy csökken a nyugalmi pulzusa is, és az adott terhelésre alacsonyabb edzési pulzussal reagál. Ezért is fontos a célpulzus újraszámolása 3-4 hetenként. A nyugalmi pulzust számos tényező befolyásolja, többek között a kávéfogyasztás, az alváshiány, a dehidratáció(folyadékhiány), és az érzelmi állapot.

A kardióedzés tervezését bízzuk személyi edzőre! Pulzuskontrollal hatékonyabb lesz az edzésed, így hamarabb eléred a célod!